A stressz tönkretesz… vagy mégsem? Számít, hogy gondolod! II. rész – Hogyan gondolkodj másképp a stresszről

By 2019.03.24. Blog

Előző írásunkból kiderült, hogy a stressz-mindsetnek – vagyis annak, hogy mennyire tartjuk a stressz hatását előnyösnek vagy károsnak –  jelentős szerepe van a stressz következményeiben. Mintegy önbeteljesítő jóslatként, a tartós stressznek akkor lehetnek leginkább negatív hatásai, ha úgy is hisszük, hogy negatív hatásai vannak.

De hogyan lehet megváltoztatni ezt a mindsetet?

Hazudjunk magunknak valamiről, amiben nem is hiszünk? Különös tanács lenne ez egy pszichológustól. A mindset megváltoztatása valójában egyszerű beavatkozással is történhet: van, hogy elég hallanunk vagy olvasnunk valamiről, ami ellentmond az eddigi tudásunknak és elgondolkodtat, megkérdőjelezi az addig biztosnak vélt elképzeléseket, tágítja a szemléletmódunkat.

A továbbiakban a stressz három olyan oldaláról olvashatsz, ami új megvilágításba helyezheti a stressz jelenségét:

1. A stresszválaszunk minket szolgál

Szívdobogás, felgyorsult légzés, izzadás. Ezeket a testi változásokat általában a szorongás jeleiként értelmezzük, diszkomfort érzést idéznek elő és arra következtethetünk, hogy a testünk nem tud megküzdeni a nyomással. De tekinthetünk ezekre a testi reakcióinkra másképp is? Valójában értelmezhetjük mindezt úgy is, hogy a testünk feltöltődik energiával, hogy megbirkózzunk az adott kihívással. A gyorsan verő szív felkészít minket a cselekvésre, a gyors légzés több oxigént juttat az agyunkba, minden sejtünk azért dolgozik, hogy jobban teljesítsünk. Ha mindezt így látjuk, akkor kevésbé aggódunk miatta, magabiztosabbak vagyunk és csökken a megélt stressz szintje.

Vizsgálatok kimutatták, hogy ha megváltoztatjuk a stresszről alkotott véleményünket, azzal testünk stresszre adott reakcióját is megváltoztathatjuk. Egy tipikus stresszválasz során ugyanis vérereink összehúzódnak, ami hosszútávon nem egy egészséges állapot, többek között ezért is hozzák gyakran összefüggésbe a krónikus stresszt a szív- és érrendszeri betegségekkel. Viszont azoknak, akik segítségként értelmezik a test reakcióit, ereik ellazulva maradnak. A szívük még mindig gyorsan ver, azonban ez egy sokkal egészségesebb szív- és érrendszeri profil. Ez a profil pedig nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor boldognak és bátornak érezzük magunkat. Lényegében amikor stresszreakciónkat segítségként értelmezzük, a bátorság biológiáját teremtjük meg, ennek a biológiai változásnak pedig nagy jelentősége lehet akkor, ha egy életen át stresszes élmények érnek minket. Ha tehát legközelebb tapasztalod a stressz jeleit, jusson eszedbe: A testem most segít, hogy jobban teljesítsek.

2. A stressztől szociálisak leszünk

Van egy hormon, az oxitocin, ami az „öleléshormon” becenevet kapta, ugyanis akkor szabadul fel, ha megölelünk valakit. De ennél jóval több dologban is részt vesz: hatására vágyunk a testi kontaktusra barátainkkal és családunkkal, arra ösztönöz minket, hogy erősítsük a közeli kapcsolatainkat, fokozza az empátiánkat.

És hogy mi köze van ennek a stresszhez? Az oxitocin egy stresszhormon. Az agyalapi mirigyünk a stresszválasz részeként bocsátja ki ezt az anyagot. A stressz során szervezetünk arra késztet minket, hogy mások támogatását keressük, és megosszuk valakivel az érzéseinket, ahelyett, hogy magunkban tartanánk. Az oxitocin viszont nemcsak az agyunkra, hanem a testünkre is hatással van. Természetes gyulladáscsökkentőként megóvja a szív- és érrendszerünket a stressz hatásaitól, regenerálja a szívsejteket, és segít, hogy a stressz során ereink ellazulva maradjanak. Ezeket a fizikai előnyöket pedig a társas érintkezés felerősíti. A stresszreakciónknak van egy veleszületett mechanizmusa a stresszel való megküzdésre, ez pedig az emberi érintkezés. Ha tehát stresszes állapotban kapcsolatba lépsz másokkal, több olyan hormon szabadul fel, ami a stresszválaszodat egészségesebbé teszi, és ami által könnyebbé válik a felépülés a stressz negatív hatásaiból.

3. A stressz az értelmes élet velejárója

Újabb kutatásokból kiderült, hogy azok, akik a stressz magasabb szintjét élik meg és többet aggódnak a jövőn, nagyobb valószínűséggel találják értelmesnek az életüket. A stressz ilyen szempontból annak a jele, hogy elkötelezett vagy a céljaidban és kapcsolataidban, szembenézel a kihívásokkal, amik által végső soron nagyobb értelmet találsz az életedben. Túl gyakran, amikor a stressz felüti a fejét az életünkben – nyilvánuljon meg akár szorongás, szomorúság, frusztráció vagy túlterheltség formájában – úgy tekintünk rá, mint egy jelre, hogy alkalmatlanok vagyunk az élet kihívásaira, és meg vagyunk arról győződve, hogy nem lenne szabad stresszt éreznünk. Azt gondolhatjuk, hogy az életünk mérgezővé vált és hogy valami alapjaiban véve nincs rendben velünk. Legközelebb, ha az ismerős érzés ismét úrrá kezd lenni rajtad, gondolj arra, hogy az értelemmel teli élet egyben stresszel teli életet is jelent. Ezt a stresszt pedig használhatod egy lehetőségként is, hogy tanulj, fejlődj, kifejezd az értékeidet, és hogy végiggondold, mi az, amivel igazán törődsz, és ami értelmet ad az életednek, bízva abban, hogy kézben tudod tartani az azzal járó stresszt.

Látható tehát, hogy a stresszt számos pozitív hatással is összeköthetjük, és mivel része a mindennapi életünknek, nem mindegy, hogy mi a véleményünk róla, ellenségként vagy barátként akarunk rá tekinteni. Ha az utóbbi mellett döntünk, nemcsak jobban fogjuk azt kezelni, de egy fontos megállapítást is teszünk. Azt állítjuk ezzel, hogy bízunk magunkban, hogy képesek vagyunk kezelni az élet kihívásait, miközben nem felejtjük el azt sem, hogy nem egyedül kell velük szembenéznünk.

Forrás:

http://pathwaystofamilywellness.org/Wellness-Lifestyle/the-stress-paradox.html

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend